Azt mondjuk egészséges életmódot folytat az a személy, aki egészségesen táplálkozik, aki rendszeresen sportol, kerüli a káros szenvedélyeket.

Valóban egészséges életvitelt folytatok, ha az imént soroltakat követem? A válasz: nem.
Az egészséges életmód témaköre egyre tágabb.

Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás az alapja, elsőkörben. Ennél viszont sokkal bővebben tudnánk leírni, milyen is amikor minden téren egészségesek vagyunk.
Az egészséges táplálkozásba -röviden összefoglalva- beletartozik mind a megfelelő minőségi, mind a mennyiségi étkezés, a megfelelő folyadékbevitel. A finomított cukor, liszt, feldolgozott élelmiszerek, italok, üdítők, édességek, tartósítószerrel, színezékkel készült élelmiszerek mellőzését javasolják a szakemberek.

Rendszeres testmozgást javasolnak heti 2-3-4 alkalommal 30-40 percet minimum, kardió jellegű mozgást, mellyel testünket megfelelő kondícióban tarthatjuk. Ilyen testmozgás például a futás, kerékpározás.

A dohányzás, a káros mennyiségű és gyakoriságú alkoholfogyasztás, vagy a még súlyosabb szenvedély a droghasználat, illetve egyéb káros szenvedélyek űzése természetesen nem férnek bele az egészséges életmódba.

Gyakran azt gondoljuk, ha a fentieket követjük, egészséges életmódot folytatunk. Ám ennél kissé bonyolultabb az egészséges életvitel folytatása. Hiszen az egészségünkhöz nem csak a testünk tartozik, hanem a lelkünk is. Amikor az egészségünket ápoljuk, nem csak a testünket kellene ápolnunk, hanem a lelkünket is.

Naponta rengeteg stressz ér bennünket. Kisebb stresszek, mint például amikor sietünk a buszhoz, hogy ne késsük le, így beérjünk időben a munkahelyünkre. Vagy nagyobb stresszek, mint például ha megbetegszünk, vagy valamelyik családtagunk megbetegszik, akkor ez lehet egy hosszabban elnyúló megoldandó probléma, mely hosszabb ideig okoz stresszt az életünkben.

Ezeket a stresszeket, problémákat próbáljuk oldani napi szinten. Gyakran, ha megoldjuk a problémánkat, oldódik a stressz is.

E mellett milyen technikákat alkalmazhatunk stresszoldásra, lélekápolásra?

1. Progresszív relaxáció

Azért hívják progresszívnek, mert ez a módszer a szervezet izmait meghatározott sorrendben feszíti és lazítja el, és a feszítések-lazítások hatásai összegződnek. Ezt a technikát aktív relaxációnak is nevezik.

Feküdj hanyatt, hunyd be a szemedet és gondolatban haladj végig a tested minden apró szegletén, kezdve a lábujjaknál felfelé haladva egészen a fejtetődig. Tudatosan feszítsd meg, majd lazítsd el azokat az izmokat, amelyeknél éppen a gondolatod jár. Figyelj a légzésedre is: mély lélegzeteket vegyél, a levegőt lassan szívd be és hosszan fújd ki.
Amikor ellazítod a testedet a gondolataid szintén lecsillapodnak, mivel az izmaink ellazulása hatással van a lelkünkre is, ha testünk nyugalomban van, könnyebben megteremthetjük a szellemi egyensúlyt is.

2. Alkalmazott relaxáció

Az alkalmazott relaxáció a progresszív relaxációra épül. Először megtanulod az izmaidat egymás után megfeszíteni majd ellazítani a fenti módszer szerint. A következő lépésben elhagyod a megfeszítő részt és rögtön a lazításhoz ugrasz. Utána az ellazult állapothoz hozzárendelsz egy utasítást, mondjuk azt, hogy „nyugodt vagyok” és társíthatsz hozzá egy számodra kellemes képet is. Később, ha csak a képre gondolsz és kimondod az utasítást a tested is hamarabb fog ellazult állapotba kerülni.

Ha az izmaink feszültek az agyunk ehhez azt a jelentést társítja, hogy feszültek vagyunk. Ha a testünk ellazult állapotban van, akkor az agyunkba érkező visszacsatolt információ is megváltozik, nyugodtabbá válunk, akkor is, ha ez valóságos, akkor is, ha képzeleti (imaginatív) tevékenység eredménye.

Már 10-15 percnyi relaxálás is képes elűzni a stresszt, és olyan fittnek érezzük magunkat utána, mintha 3-4 órát aludtunk volna. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy elég ha alvás helyett relaxálunk.

3. Autogén tréning

Az egyik leghatékonyabb módszer a belső nyugalom elérésére. Az autogén tréning koncentrált önellazítás. Az alapfok hat, egymást követő gyakorlat végrehajtásából áll, melyek mindegyikének az a célja, hogy kialakítsa, majd tovább mélyítse a test ellazulását és a belső nyugalmat, melyet az önmagunkra irányuló passzív figyelemmel érünk el. A lépésenként felépített speciális relaxációs gyakorlat során a testünk teljesen ellazul, elnehezül és átmelegszik, a “fejünk kiürül” (azaz gondolatban már nem azzal foglalkozunk, hogy milyen tennivalókat kell még elintézzünk, nem törjük a fejünket a problémáink megoldásán, stb.), és a lelkünket nyugalom tölti el. Rendszeres gyakorlással elérhetjük, hogy a nyugodtság puszta szándékára a test ellazuljon, így a nyugalmi állapot gyorsan és könnyen elérhetővé válik.

A módszert érdemes képzett vezető segítségével elsajátítani, de az interneten is elérhetőek a gyakorlatok.

4. Meditáció

A meditációnak rengeteg haszna van, szorongás esetén is remekül alkalmazható. Figyelembe kell azonban venni, hogy elsajátítása nem egyszerű, bár akiknek mégis sikerül, azoknál gyakran jobban működik, mint a fenti technikák. Ez a módszer aktívabban kapcsolódik az elméhez, mint az előző három technika, a fókuszált figyelem gyakorlásáról szól. Részben ezért is tartják nehezebbnek az emberek. Ennek ellenére érdemes kipróbálni.

Lazítsd el a tested!

Ez történhet imaginációval, mantrázással, zenével, progresszív izom relaxációval és minden egyéb bevált módszerrel. Válassz egyet. Pl. ülj kényelmesen, hunyd be a szemed, figyelmedet irányítsd a testedre és haladj végig minden egyes testrészeden, így lazítva el végül az egész testedet. Ez a lépés viszonylag könnyű, mivel sokunknak vannak relaxációs módszerei, még ha nincs is sok esélyünk gyakorolni azt.

Csendesítsd le az elméd!

Amikor elkezdünk meditálni, relaxálni, legtöbben azt fedezzük fel, hogy az elménk gyakorlatilag meg sem áll. Emlékek, teendők, érzelmek jönnek-mennek – az elme mindig foglalkozik valamivel. Ha azt mondjuk neki, hogy nyugodjon meg, még jobban beindul. Ha tudunk neki olyan aktivitást biztosítani, ami az “itt és most”-tal foglalkozik (lásd alább), akkor szép lassan megnyugszik.

Ez a fajta fókuszálás nem jön csak úgy természetszerűen, ezt már valóban gyakorolni kell.

Koncentrálj valamire!

Aki meditál gyakran a saját légzésére figyel, ahogy beszívja majd hosszan kifújja a levegőt. Lélegezz lassan, finoman, gyöngéden. Engedd el a görcsösséget, ne legyen hangja légzésednek. Csak hagyd folyamatosan áramlani, amint a kilégzés befejeződött, kezd el érezni, ahogyan megszületik belőle a belégzés és figyeld, ahogyan szünet nélkül egyik követi a másikat. Bár a lélegzés megfigyelése -mivel ez mindig velünk van- egész kézenfekvőnek tűnik, koncentrálhatsz bármi másra: a tested bizonyos pontjára, egy gyertya lángjára vagy akár egy tárgyra. Bármi is legyen az próbálj meg teljes mértékben arra fókuszálni. Amikor a figyelmed elkalandozik ne légy dühös, légy elnéző és gyengéd magaddal szemben és hozd vissza éberséged a koncentráció tárgyára. Egy valamire koncentrálni meglepően nehéz lesz. Jó hír viszont, hogy a gyakorlott meditálók szerint ez gyakorlással egyre könnyebbé válik.

Koncentrálj a semmire!

A legtöbben azt mondják, hogy ez az, ami csak rengeteg gyakorlással érhető el, úgyhogy ezt a részt nem is részletezném itt. Sajátítsd el előbb az alapokat!

Zzzzz, Zzzzz

Ha azon kapod magad, hogy alszol, az nem meditáció:)

Ez csak egy gyors bemutatás volt, de éppen elég ahhoz, hogy elkezdhesd vele a gyakorlást. Próbáld ki a fenti gyakorlatokat először, nézd meg mi történik és utána áss mélyebbre. Fontos, hogy ne is annyira a technikára, mint inkább a célra összpontosíts: gyakorold a figyelmed irányítását ellazulással és fókuszálással.

5. Stresszoldás kineziológiával

Ez a gyakorlat három részből áll.

Első rész: Helyezkedj el kényelmesen. Az egyik kezedet tedd a homlokodra, a másikat a tarkódra. Most gondolj egy olyan konkrét helyzetre, ami stresszt okoz (gyerekeknél pl. egy dolgozat megírása a jövőben, sportolóknál egy versenyhelyzet, stb.).

Gondolatban vedd végig a helyzetet lépésről lépésre, pontosan képzeld el, mi az, ami a legrosszabb esetben történhet. Használd valamennyi érzékszervedet: mit látsz?, mit hallasz?, érzel-e illatokat?, hogy érzed magad? Miközben mélyeket lélegzel többször gondold végig a számodra stresszt jelentő helyzetet.

Második rész: Engedd el a kellemetlen érzéseket azáltal, hogy elképzeled az alábbiak valamelyikét:
– a kínos érzéseket és elvárásokat beletömöd egy lufiba, amit aztán szabadjára engedsz
– beállsz a zuhany alá és lemosod magadról a problémáidat
– a félelmeidet a lábaidon keresztül levezeted a föld mélyébe és ezekből máshol egy kellemes dolog nő ki
– beleugrassz egy tóba és amikor kiemelkedsz a vízből a vízcseppekkel együtt a problémák is leperegnek rólad

Harmadik rész: Most gondolatban ismételd el újra a helyzetet (pl. a dolgozat írását) úgy, hogy annak a számodra a lehető legkedvezőbb legyen a kimenetele. Ismét kapcsolj be minél több érzékszervet és éld át a történet minden részletét immár pozitív végkimenetellel. Legalább képzeletben éld át, hogy milyen látni, hallani és érezni a sikert.

Amíg egy helyzetet negatívnak gondolunk, addig a testünk is úgy reagál, mintha átélné a negatív helyzetet. A tudatalatti nem tud különbséget tenni a látszat és a valóság között. Stressznek tulajdonképpen azt tekintjük, amit annak értékelünk.

Természetesen nem kell csak az egyik vagy másik stresszoldó módszerhez ragaszkodni, ezek kombinációja is ugyanolyan hatékony lehet. Ha lazítani szeretnél használd bármelyik technikát, látni fogod, hogy sok közös van bennük. A kulcs mindegyikben a rendszeres gyakorlás, hogy végül testünk és lelkünk harmóniába kerüljön! (www.pszichozona.hu)

A technikákon kívül hétköznapi dolgokat is alkalmazhatunk lélekápolásra. Valakinek, azt jelenti, ha a sok munka után van ideje lecsendesíteni az agyát, a környezetét, és relaxációs zenét hallgat. Van, aki takarít stresszoldásként. Mások sportolnak, jógáznak. Vagy akár a nap végén egy pohár bort elfogyasztanak, egészséges mennyiségben. Lehet stresszlevezető tevékenység a filmnézés, sorozatnézés. Vagy közös program a családdal, barátokkal. Egy házi állat megnyugtató közelsége, mint például amikor a cicánk mellettünk dorombol. A párom közelsége. A gyermek közelsége. Arcmaszk és egyéb testápolási szerek használata nem csak testünket, de lelkünket is ápolják.

Ha az öngondoskodásról, én-időről szívesen „tanulnátok”, javasolnék egy youtubert, aki kifejezetten ezekben a témákban készít youtube videókat, ő is az egyik arca 2021-ben a „Szeresd önmagad” kampánynak: Inzsöl Júlia (HeyJulie csatorna tulajdonosa). A hogyan szeresd önmagad, hogyan ápold a testedet, lelkedet egyformán és hasonló témákkal kapcsolatos tartalmakat a youtube-on oldalán találhattok.