1997 óta hirdette Szent Bálint (Valentin) napja, február 14. az epilepsziások világnapja, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.
Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, de csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot.

Az epilepszia (visszatérő görcsrohamokra való hajlam) a leggyakoribb agyi zavar. Az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkezik, de nincs köze az elmebetegségekhez.

Az öröklött hajlam mellett különböző balesetekből adódó fejsérülések, fertőző betegségek utáni állapot következtében, valamint születés előtti és alatti károsodások miatt is létrejöhet váratlan tudatzavar.

Az epilepsziának harminc különböző megjelenési formája van.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1997-ben világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály és fogadják el mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség. Számos országban ugyanis még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be, ezért a betegséggel élők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. Az epilepsziások sokszor diszkriminációtól szenvednek a családban, az oktatásban, a munkavállalásban, állampolgári jogaikban.

Magyarországon mintegy 60 ezer embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet, ugyanakkor minden második beteg a vele szemben támasztott előítéletek miatt képtelen beilleszkedni környezetébe.

Forrás: MyDoctor